Reguláris
szabadkőművesség
Üdvözöljük
Bővebben1870. január 30-án alakult meg az első magyar szabadkőműves-főhatóság, „Magyarországi Szt. János rendi három fokú szertartása szerint működő nagypáholy" néven. 1886-ban a világon addig egyedülálló módon a két különböző orientációhoz, illetve Nagypáholyhoz tartozó magyar páholyok az ekkor létrejött Magyarországi Symbolikus Nagypáholy égisze alatt egyesültek.
Tevékenysége
Nagypáholyunk
Bővebbena reguláris szabadkőművesség hagyományainak ápolására, tagjainak belső fejlődésén való közös munkálkodás elősegítésére, a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztésére, és a jótékonyság gyakorlására terjed ki.
„Én nekem a kőmívesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobbszívű emberekből; melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabbrendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a világ esztelenségei felől, s azt látván, hogy minden tagban egy lélek, t. i. a jónak szeretete, dolgozik, örömkönnyeket sír, amelyben sokkal biztosabb barátokat lél, mint a külső világban; amelyben kiki igyekezik embertársainak nyomorúságát aszerint, amint tehetsége engedi, könnyíteni, amelyben kiki olvasni, tanulni, szerzetes atyjafiai munkái, írásai, példái által tanítani tartozik”
– Kazinczy Ferenc levele Aranka Györgynek (Kassa, 1790. márc. 25.)
Mi a szabadkőművesség?
A szabadkőművesség egy zárt, beavatások láncolatára épülő, jó hírű és szabad férfiakból álló, hagyományőrző testvéri közösség.
Sajátos erkölcsi rendszer, amely szimbólumokban és allegóriákban fejezi ki önmagát. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1990-ben megfogalmazott irányelvei szerint „a Kőművesség felavatáson alapuló, hagyományos, ezoterikus intézmény.
6 M
150 +
1717
Reguláris szabadkőművesség
a magyarországi szervezet, az 1870. január 20. napján a Magyar Királyi Belügyminiszterhez benyújtott Alapszabállyal megalakult, az 1950-es feloszlatás után 1989-ben újraéledt Magyarországi Jánosrendi Symbolikus Nagypáholy honlapján
Nagypáholyunk tevékenysége a reguláris szabadkőművesség hagyományainak ápolására, tagjainak belső fejlődésén való közös munkálkodás elősegítésére, a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztésére, és a jótékonyság gyakorlására terjed ki.
Minden szabadkőműves első számú feladata, hogy teljesítse kötelességeit a családja, a szabadkőműves testvérei, az embertársai és a hazája iránt – ennek szellemében és az ezt alátámasztó erkölcsi normák szerint élje életét és végezze napi munkáját.
Legfőképpen azonban folyamatosan törekedjen arra, hogy önmagát jobb emberré tegye. A magyarországi szabadkőművességnek semekkora hatalma nincsen, de nem is törekszik arra, hogy hatalma legyen.
Egyetlen kifelé irányuló célja az, hogy szellemi kisugárzását erősítse.
